Aperture Asztali Munka

DOWNLOAD ===== https://tlniurl.com/2tCGoK

Ha a mobilok piacáról már nem csípi le a maga szeleteit a tablet, akkor egy másik termékkategóriára kell jó alternatívát nyújtania, és most az Apple az asztali operációs rendszerű laptopokat választotta. Már a Pro név is erre utal, a közel 13 colos méret pedig egyértelművé teszi: ez a gép bár egy mobil operációs rendszert futtató, alapvetően érintőképernyős kezelőfelületre építő eszköz, valójában a gyengébb MacBookok kiváltására szánt kütyü, ami átlagfelhasználók elsődleges gépe akar lenni, és némi munkára is befogható.

Mai cikkünk éppen ezért nem egy teljesen hagyományos tabletteszt - kipróbáltuk, milyen az élet asztali operációs rendszer nélkül, hogy lehet dolgozni a legfrissebb és legdrágább Apple tablettel, amihez tartozik Magic Trackpad, USB-C-átalakító és billentyűzet is. A csomagot az iStyle adta kölcsön a teszt erejéig, amit ezúton is köszönünk. A kizárólag Wi-Fi-s készülék dobozában érdemi tartozékként csak mindkét végén USB-C-s töltőkábelt és egy 18W teljesítményű adaptert talál a felhasználó.

Az Apple a korábban egységes iOS-t szétválasztotta, az iPhone-ok operációs rendszere megmaradt ennél a névnél, az iPadeken azonban 2019-től iPad OS fut, ami néhány extrával több a hagyományos iOS-nél, de természetesen ugyanúgy egyszerre frissül és ugyanazokra az alapokra épít, mint eddig. Az iPad OS-ben a Safari automatikusan az asztali weboldalakat nyitja meg, az iPad OS támogat külső tárolókat akár USB-n vagy kártyaolvasón keresztül, az iPad OS vezérelhető egérrel vagy trackpaddel, sőt, Mac mellé akár külső kijelzőként is tud működni. Tesztünk írásának pillanatában a 13.4.1-es, április 7-ei verziónál tartunk, de ahogy az összes újkori Apple-terméknél, úgy ennél is folyamatos, rendszeres frissítésekre számíthat az érdeklődő, amik jellemzően nem csak biztonsági frissítéseket, hanem egy-két használati apróságot is rendre hozzáadnak a repertoárhoz.

A rendszersebességet normál használatban makulátlannak lehet nevezni, mindenféle röccenés nélkül fut az összes alkalmazás, könnyen válthatunk az ablakok közt, egyedül asztali böngészés közben bukkan fel egy-egy összetettebb, tartalommal telített oldal, ami néhány pillanatnyi megakadást elő tud idézni. Aki az Apple-világban él és dolgozik, annak nyilván hasznos, hogy az ökoszisztéma tökéletes összhangban van, a FaceTime, az iMessage, az AirDrop, a TV, az AirPlay, az Egészség, a Watch vagy épp az Apple Music szinkronizáltsága, kényelme és magabiztos működése alapján szinte megérti az ember, hogy miért hajlandó valaki egyre több pénzt kifizetni ezekért a termékekért, kimondottan jó érzés az, hogy egy folyamatban lévő böngészés egy pillanat alatt átvihető iPhone-ról iPadre, vagy éppen tovább a MacBookra, hogy minden jegyzet, böngészési előzmény, Wi-Fi jelszó és naptárbejegyzés biztos egységben van, vagy hogy a bejövő mobilhívást minden rendszerben lévő eszköz jelez, és persze az iMessage-re is bárhonnan, bármikor lehet válaszolni.

Biometrikus azonosításként a Face ID áll rendelkezésre, a Touch ID-s home gomb kiváltásával sikerült ugyanis a gép eredeti magasságból faragni néhány értékes millimétert. Az arcazonosítás jól működik, de korántsem annyira profi, mint az iPhone-ok esetén, sajnos nem ritka, hogy csak második próbálkozásra old fel, és persze nagyon figyelni kell arra, hogy pontosan a kamerába nézzünk - ez főleg kezdő felhasználóknak lehet furcsa. Sajnos az asztali módra sincs igazán felkészítve a Face ID, hiszen egy App Store-os azonosításhoz minden esetben meg kell nyomni a gépen lévő bekapcsológombot, nem elég a trackpaddel koppintani, hogy most azonosíts, mert illetékes ül az iPad előtt.

A következő számítógéped nem számítógép lesz - virít az Apple oldalán, majd ahogy azt a következő pár mondatban kifejtik, az iPad Próra nem csak egy nagy tabletként, hanem napi használatú, életképes laptop-alternatívaként is gondolnak. Ezen felbuzdulva, egy Magic Trackpaddel, USB-s billentyűzettel és egy egyszerű tartóállvánnyal felszerelkezve két napig egyedüli munkaeszközként használtam az iPad Prót, leginkább szövegszerkesztésre, képszerkesztésre, levelezésre, böngészésre, jegyzetelésre és tartalomfogyasztásra is afféle asztali módban váltotta ki az aktív használatban lévő MacBookomat.

Az alapvetően asztali számítógépekhez szánt, 48 ezer forintos Magic Trackpad 2 használatával iPad OS-en is elérhetővé válnak a legfőbb, Mac OS-ből ismert gesztusok: négyujjas mozdulattal kijutunk a főmenübe, három ujjal, lassan felfelé csúsztatva a futó vagy háttérben lévő alkalmazásokat tekinthetjük át, háromujjas csúsztatással lépkedhetünk az ablakok között, és persze megvannak a görgetési-nagyítási lehetőségek is.

Az iPad Pro egyébként asztali felhasználói körülmények közt is jól teljesít, tényleg nagyon fürge a rendszer, jól vezérelhető a beviteli kiegészítőkkel, a legtöbb alkalmazásban ugyanúgy előhozható a lenti Dokk, mint egy asztali Apple gépen, működik a többablakos mód is, ettől függetlenül több ponton is érezni kezdetlegességét. Noha a 6 GB RAM a tartalomfogyasztós/böngészős alapfelhasználás mellett tényleg mindenre elég, ablakok között állandó váltáshoz már karcsú: rengeteg újratöltéssel találkoztam, amikor már 2-3 ablakon ment a munka, de persze van annyira ügyes a rendszer, hogy az e-mail alkalmazást ne zárná be úgy, hogy a szerkesztés alatt lévő levelemből ne csinálna egy sablont. Böngészésnél már nem mindig ennyire vidám a helyzet, ha újratölt egy lapot az iPad.

A szoftverkínálat nyilván akár napról napra fejlődik, de jelenleg még biztosan kijelenthetjük, hogy sem fotó-, sem pedig videószerkesztésre nem annyira profik az alternatívák, mint az asztali platformokon, sőt, számtalan olyan alkalmazás és játék van még, ami a fektetett nézetet sem támogatja iPad OS-en, a másik oldalról viszont a hardver ezzel a nyolcmagos GPU-val abszolút képes akár CAD tervezésre (pl. Shapr3D) vagy videóvágásra is (Lumafusion), nyers videoteljesítménye meglepően jó. Az irány nem rossz, és sokaknak akár ma is MacBook-alternatíva lehet egy ennyire jól felszerelt iPad, de most még nem kell túl mélyen belemenni a rendszerbe ahhoz, hogy megtaláljuk a korlátait.

Mi győzheti meg tehát a felhasználót, hogy mégis inkább egy ilyen iPad Pro legyen a mindennapi munkatársa A hordozhatóság. Tényleg meglepő ugyanis, hogy milyen nyers erőt, milyen grafikus teljesítményt tudtak belepréselni egy ennyire vékony gépházba, és hogy a végeredmény mindenestül 650 gramm alatt marad - ez majdnem pontosan a fele annak, amit ma a legkönnyebb MacBook, az Air tud felmutatni. Egy komoly hibája van a gépnek, az pedig a memóriában keresendő: az a 6 GB, amit kapott, erős multitasking felhasználásra még akkor is karcsú, ha a Mac-világban évek óta alapvetőnek számító 8 GB-os gépeket vesszük összehasonlítási alapnak. Az iPad jelenlegi formájában még nem alkalmas olyan szintű többablakos munkára, mint bármilyen alap Mac. Az iOS-re épülő iPad OS pedig bár rengeteg szempontból ügyes, és nagyon sokat örökölt asztali társa praktikumából, alap szoftvereinek komplexitásából, a külsős lehetőségek száma még korlátozó tényező, és a felületnek is kell még néhány finomítási kör, mire igazán kompromisszummentes lesz. 781b155fdc